Aki a virágokat szereti, rossz ember nem lehet.

Virágok

MENÜ

A virágos vagy magvas növények (Spermatophyta, Anthophyta, Embryophyta siphogama) a szövetes növények (Tracheophyta) egyik nagy csoportja (főtörzse). Közös sajátosságuk a virág (flos) és a mag (semen) kialakulása. Nem tartoznak a csoportba a magvas korpafüvek (Lepidocarpaceae), magvas csipkeharasztok (Miadesmiaceae) és magvas zsurlók (Calamocarpaceae), mert a csoport polifiletikussá válna. A Spermatophyta egyértelműen monofiletikus csoport, őseit az előnyitvatermők (Progymnospermae, Archeopteridae) körében kell keresnünk, melyek az ősharasztok (Psilophytinae) leszármazottai. A jobboldalt felsorolt törzseken kívül számos fosszíliát találtak, melyek további kihalt virágosnövény-csoportokra utalnak. A már kihalt magvaspáfrányok (Pteridospermae) az első sikeres szárazföldi növények közé tartoztak, a késő paleozoikum erdeiben uralkodó növénycsoport voltak.

A perm időszak déli Gondwana szuperkontinensén a Glossopteris volt a legelterjedtebb fanemzetség. A triász időszakra a magvaspáfrányok ökológiai fontossága lecsökkent a modern nyitvatermő csoportok megjelenésével, melyek egészen a kréta időszak végéig domináltak, a zárvatermők gyors térhódításának elejéig. A késő paleozoikum másik, valószínűleg magvas növényei a Gigantopteridales csoport voltak.

 

Zárvatermők

  • A zárvatermők (Magnoliophyta vagy Angiospermae vagy Angiospermatophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse. A nyitvatermőkre és a zárvatermőkre együtt gyakran hivatkoznak virágos növények néven. A zárvatermők legfontosabb ismertetőjegye, hogy a termőlevelek zárt magházzá nőnek össze, és így védik a magkezdeményeket, az embriót.
  • Ennek oka feltehetően a kréta korban szárazabbá vált éghajlat lehetett. Legkorábbi őseik valószínűleg a jura időszakban alakultak ki trópusi vagy szubtrópusi hegyvidékeken, majd a krétában terjedtek el. A filogenetikusok a csoportot monofiletikusnak tartják. A legjelentősebb haszonnövények többnyire zárvatermők.
Kétszikűek Egyszikűek
Két sziklevéllel csíráznak. Egy sziklevéllel csíráznak.
Az edénynyalábok elhelyezkedése a szár keresztmetszetében koncentrikus kör mentén. Az edénynyalábok elhelyezkedése a szár keresztmetszetében szórtan.
A szirmok száma 5, néha 4, vagy ezekre vezethető vissza. A szirmok száma 3, vagy erre vezethető vissza.
A levélerezet elágazó. A levélerezet párhuzamos.
A pollen három pórussal rendelkezik. A pollen egy pórussal rendelkezik.
A gyökérzet főgyökérrendszer (egy főgyökérről ágaznak le a vékonyabb oldalgyökerek). A gyökérzet mellékgyökérrendszer (a gyökérszálak egy közös pontból erednek, egyenlő vastagságúak).

Nyitvatermők

  1. A nyitvatermők a virágos növények vagy magvas növények (Spermatophyta) egyik nagy csoportja. A nyitvatermőket a legutóbbi időkig egységes törzsnek tartották (Gymnospermatophyta vagy Gymnospermae), a legújabb genetikai alapú osztályozás azonban nem használja többé rendszertani kategóriaként – mivel a kihalt fajokat is figyelembe véve parafiletikus lenne – és a korábbi nyitvatermőket négy különböző monofiletikus törzsbe sorolja.
Zárva termők Nyitvatermők
Asztali nézet